Vízi közlekedés során felmerülő közlekedési bűncselekmények

1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka

• megrongálásával vagy megsemmisítésével,
• akadály létesítésével,
• közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával,
• megtévesztő jelzéssel,
• közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával
• vagy más hasonló módon

más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy az elkövetői magatartással összefüggésben baleset következzen be, elég a (távoli) veszély előidézése. A magasabb büntetési tétel a bűncselekmény eredménye szerint alakul, így amennyiben a bűncselekmény

• súlyos testi sértést okoz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
• halált okoz, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
• kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.

A törvény az előkészületi cselekményt is büntetni rendeli, egy évig terjedő szabadságvesztéssel. Abban az esetben, ha a bűncselekményt gondatlanságból követik el, úgy a bűncselekmény privilegizált esete valósul meg és alacsonyabb büntetési tételek irányadók. Amennyiben az elkövető a veszélyt önként megszünteti, azelőtt, hogy abból káros következmény származott volna, büntetése korlátlanul enyhíthető, illetve mellőzhető.

A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki nem áll a meghatározott közlekedési szabályok hatálya alatt, azaz extraneus, kívülálló.

Megvalósítja a bűncselekményt az a személy, aki a vízi közlekedés biztonságát segítő mechanikus és elektronikus eszközöket, illetőleg a rádióberendezést megrongálja.

2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény alapeseteként szándékos veszélyeztetési cselekményt rendel büntetni a törvény, amennyiben tényleges sérelem (súlyos testi sértés, halál stb.) következik be, úgy a bűncselekmény minősített eseteiről és magasabb büntetési tételekről van szó. Éppúgy, mint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetében, a gondatlan elkövetést enyhébb szankcióval rendeli büntetni a törvény, míg a veszély elkövető általi elhárítása esetén, amennyiben káros következmény a cselekményéből még nem származott, lehetőség nyílik a büntetés korlátlan enyhítésére, illetve annak mellőzésére.

A bűncselekmény eredménye: a veszélyhelyzet előidézése. A veszélyeztetési koncepció elfogadása mellett a törvény közelebbi megszorítást nem tesz, ezért nem szükséges, hogy az említett közlekedési ágazatokra vonatkozó szabályszegés folyományaként az emberi életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszélyhelyzet alakuljon ki, hanem a bűncselekmény létrejöttéhez elegendő az absztrakt veszély is, azaz az élet vagy a testi épség távolabbi veszélyeztetése is megalapozhatja a bűncselekmény megállapítását.

Kiemelt jelentőséggel bír annak vizsgálata, hogy az elkövető a vasúti, légi vagy vízi közlekedési ágazatot érintő közlekedési szabályok hatálya alatt állt-e, vagy pedig a bűncselekmény megvalósulása szempontjából extraneusnak tekintendő. Előbbi esetben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, míg utóbbiban vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése valósul meg.

3. Járművezetés ittas állapotban

Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az bűncselekmény védett jogi tárgya kettős: ide tartozik egyrészt az élet és a testi épség védelme, másrészt a közlekedés biztonságához fűződő érdek. Az önhibából eredő ittasság nem tekinthető a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tényezőnek, így erre hivatkozni felesleges. A törvény alkalmazása körében az önhiba egyrészt azt jelenti, hogy az elkövető tudatában van annak, mely szerint szeszes italt fogyasztott, másrészt pedig tisztában van a szeszes italnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával.

A közlekedés mind a négy ágazatában a zavartalan biztonság érdeke megköveteli, hogy a járművet vezetők olyan fizikai és pszichikai állapotban vállalkozzanak a járművezetésre, amely számukra a legoptimálisabb adottságokat biztosítják és ne álljanak olyan szerek hatása alatt, amelyek csökkentik a reakciósebességet, valamint a fegyelmező és figyelőképességet.

Az úszó létesítmények közül azok tartoznak ebbe a körbe, amelyek gépi meghajtásúak. Így például a csónak alapvetően nem esik ebbe a körbe, a motorcsónak azonban már igen, minthogy ez gépi meghajtásúnak tekintendő. Abban az esetben azonban, ha a bűncselekmény

• súlyos testi sértést,
• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
• halált,
• több ember halálát, halálos tömegszerencsétlenséget okoz,

a nem gépi meghajtású úszólétesítmény vezetője is a fent tárgyalt bűncselekményt valósítja meg és aszerint vonható büntetőjogi felelősségre.

4. Járművezetés bódult állapotban

Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Itt gyakorlatilag a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény szabályai irányadók, hiszen a két bűncselekmény jogi tárgya, az elkövetési magatartás, az elkövetési eszköze és a minősített esetek is egyezőek.

5. Járművezetés tiltott átengedése

Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a jármű vezetésének átengedése, mégpedig olyan személy részére, aki ittassága, bódultsága, vagy más ok miatt alkalmatlan a vezetésre. Alkalmatlan a vezetésre az a személy, aki gyermekkorú, meghatározott testi betegséggel rendelkezik, rokkant, vagy például színtévesztő.

Amennyiben nem gép meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép vezetését engedik át, úgy nem állapítható meg az adott bűncselekmény elkövetése.

Az elkövetési magatartás akkor befejezett, ha a vezetés átengedése folytán a jármű az átvevő személy részéről mozgásba került, vagyis a vezetést ténylegesen megkezdte.

A bűncselekmény minősített esete akkor állapítható meg – és szankcionálható súlyosabban -, ha az eredmény

• súlyos testi sértés,
• maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlensége,
• halál,
• több ember halála, halálos tömegszerencsétlenség.