Bűncselekmény

A 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 32 kategóriába rendezve sorolja fel az egyes bűncselekményeket. Így például az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményekhez sorolható többek között az emberölés, testi sértés, öngyilkosságban közreműködés.

Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendelni – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

A bűncselekmény fogalmi elemei a következők:

1. Tevékenység vagy mulasztás,
2. A Btk. általi büntetni rendeltség,
3. A társadalomra veszélyesség,
4. Szándékosság vagy – ha a Btk. ezt is büntetni rendeli – gondatlanság.

Az elkövetési magatartás megvalósulhat aktív magatartással, valamint mulasztással. A mulasztás kötelességellenes nemtevés. Ilyenkor annak ellenére, hogy fennáll a cselekvési lehetőség és cselekvési kötelesség, az illető nem tesz semmit.

Csak tényállásszerű cselekmény esetén beszélhetünk bűncselekményről. A Btk. Különös Részében kerültek feltüntetésre azok a cselekmények, melyeket e törvény büntetni rendel, valamint az egyes cselekmények szankciói. Ebben ölt gyakorlati formát a nullum crimen sine lege elve, melynek értelmében csak olyan cselekmény elkövetéséért lehet valakit megbüntetni, amely kimeríti valamely bűncselekmény törvényi tényállását.

Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, mely

1. mások személyét vagy jogait,
2. Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami

rendjét sérti vagy veszélyezteti.

Distinkciót tehetünk bűntett és vétség között, mely szerint bűntett az olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek elkövetését a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabban rendeli büntetni. Minden e kategórián kívül eső bűncselekmény vétség.