Vádlott

A terhelt a büntetőeljárás alanya, az a személy, akivel szemben büntetőeljárás folyik. A terheltet a nyomozás során gyanúsítottnak, a vádemelés után vádlottnak, míg a végrehajtási szakban elítéltnek nevezik.

Az eljárás során garanciális jelentősége van az

1. ártatlanság vélelmének,
2. alapvető jogok védelmének (pl. legalitás),
3. védelem jogának.

Az ártatlanság vélelme szerint senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja.

A terheltnek joga van a hatékony jogvédelemhez akár személyesen, akár védő közreműködésével. Joga van emellett szabadlábon védekezni, azonban bizonyos esetekben indokolt lehet az előzetes letartóztatás elrendelése. Ennek különös oka a teljesség igénye nélkül a szökés, elrejtőzés veszélye, bizonyítás megnehezítésének veszélye, bűnismétlés.

Terhelt jogai:

1. Gyanúsítás és vád tárgyának megismerése,
2. Védekezésre való felkészülés,
3. Felvilágosítás a jogairól, kötelességeiről,
4. Védőt meghatalmazása, kirendelés indítványozása,
5. Ellenőrzés nélküli tanácskozás a védővel,
6. Vallomástétel, valamint annak megtagadása,
7. Bizonyítékok előterjesztése,
8. Felszólalás az utolsó szó jogán,
9. Jelenlét tárgyaláson,
10. Jogorvoslattétel,
11. Ügyiratok megismerése,
12. Egyezség az ügyészséggel.

Ha a terhelt vallomást kíván tenni, ennek lehetőségét biztosítani kell. A terhelteket egyenként kell kihallgatni!

Vallomásnak minősül a terhelt minden olyan

1. a büntetőeljárásban
2. a terhelti figyelmeztetés utáni
3. bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek címzett
4. szóbeli vagy írásbeli közlése, melyben
5. bizonyításra alkalmas tényt állít.

Vallomástétel esetén először személyi körülményeivel kapcsolatosan kell kérdéseket feltenni. Ezt követően módot kell adni arra, hogy a terhelt összefüggően előadhassa vallomását, majd kérdéseket intézhetők hozzá. Amennyiben a terhelt vallomása a korábban tett vallomásával ellentétes információt tartalmaz, annak okára fényt kell deríteni.

Nem tehető fel olyan kérdés a terheltnek, amely

1. a választ magában foglalja, valamint rávezet a válaszra,
2. törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet tartalmaz,
3. valótlan tényállítás szerepel benne.

A védő a munkája során a terhelt jogainak maradéktalan érvényesülését szolgálja, ezzel elősegítve az igazságszolgáltatás hatékony és törvényes működését.