Dark Web

Az internet sötét oldala: a Dark Web

Az internet terjedése megteremtette a bűnözésnek egy új, modern és nehezen felderíthető formáját. Számtalan bűncselekményt lehet elkövetni a virtuális térben, számuk évről évre növekedést mutat. Teljes körű feketegazdaság épült ki a weben, ahol mindenféle bűnözésből származó termékkel és szolgáltatással kereskednek, ideértve a kábítószert, a fegyvereket, a lopott fizetési azonosítókat és a gyermekek zaklatását.

Az Eurobarométer-felmérés szerint az európai internet-felhasználók 12%-ának már feltörték a közösségi médián belüli profilját vagy e-mail címét, 7%-uk pedig internetes hitelkártya- vagy banki csalás áldozatává vált. 

A kiberbűncselekmények kategóriái:

-„Klasszikus cybercrime”: adathalászat, kibertámadások, internetes csalások, on-line banking csalások
– Gyermekek online szexuális kizsákmányolása: gyermekpornográfia, egyéb (szexuális zsarolás, beszervezés stb.) nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények
– Bankkártyával kapcsolatos bűnözés

 A számítástechnikai bűncselekményeket alapvetően gazdasági területen követik el. Minimális angol nyelvtudással bármilyen  számítástechnikai bűncselekmény – jelszófeltörés, betörés, rosszindulatú szoftveres vagy szolgáltatásmegtagadást eredményező túlterheléses (DDoS), célzott támadás – megvásárolható. Elegendő egy internetes hirdetési portálon feladott valótlan hirdetés, amire a jóhiszemű vásárlójelölt átutalja a csaló számlájára az összeget mire az internetes csaló vagy nem küldi el a terméket, vagy más terméket küld el.

Nem ritka, hogy a bankszámlánkhoz férnek hozzá, vagy bankkártya adatainkat lopják el interneten keresztül.  Az internetes zaklatás terjed az iskolások körében is, a virtuális tér állandó terepet kínál a bántalmazásra. 

 Kíberbűncselekmények jellemzői:

– Gyorsaság
– A magas fokú látencia, amelynek az egyik oka, hogy a számítógépes bűncselekmények áldozatai egyáltalán nem vagy nem időben észlelik, hogy bűncselekmény áldozatai lettek. A sértettek, mivel a jogsértés a virtuális térben megy végbe, így vagy későn, vagy egyáltalán nem veszik észre, hogy ellenük bűncselekményt követtel el, az informatikai rendszerben tárolt adataikkal visszaélés történt.
– Nemzetközi jelleg
– Az anonimitás vagy névtelenség, amit a világháló, a virtuális tér biztosít,
– A nehéz felderíthetőség

Büntetőügyvédként tapasztalom hogy,  sok esetben problémát okoz a kibertérben elkövetett bűncselekmény esetében a hatóság számára, hogy ki illetékes az ügyben az eljárás lefolytatására. Nézzünk egy hétköznapi esetet Az elkövető egy internetes hirdetési portálon egy televíziót hirdetett meg a bolti árnál jutányosabb értéken. A vételárat előre, a saját bankszámlaszámra kellett fizetni. A termékre több városból is érkezett pénzátutalás, amelyeket a gyanúsított egy budapesti bankfiókban felvette, ugyanakkor a terméket nem küldte el.

– A cselekmény elkövetésének helye a gyanúsított lakóhelye, mert onnan töltötte fel a hirdetést, A cselekmény elkövetésének helye a bank – budapesti fiókja, mert a gyanúsított ott vette fel a pénzt, „a kár ott következett be”,
– A cselekmény elkövetésének helye a sértett számlavezető bankfiókjához igazodik, mert a sértett onnan utalta el a vételárat, a kár ott következett be,
– A cselekmény elkövetésének helye a sértett lakóhelye, mert ott olvasta el a hirdetést ,
– A cselekmény elkövetésének helye az internetes honlap üzemeltetőjének székhelye, mert az elkövetési magatartást a gyanúsított az interneten tanúsította,
– A „cselekmény elkövetésének helye az Internet”, ezért az iratokat megküldik az ügyésznek állásfoglalásra.

    Az internetes környezetben elkövetett bűncselekmények esetében bizonyítékok összegyűjtése okozza a nyomozóhatóság számára az egyik legnagyobb problémát, hiszen nem csak fizikailag- megfogható bizonyítékok lefoglalása (pl.: számítógép, okos telefon, pendrive) válhat szükségessé, hanem az azokon lévő adatok, információk. Az elektronikus bizonyítékok, mint a digitális eszközökből vagy a kibertérből nyerhető bizonyíték magán viseli annak változékonyságát, manipulálhatóságát, gondoljunk bele, hogy egy felhőben tárolt adathoz könnyen hozzá lehet férni, pusztán internet szükséges hozzá, tehát ezek az adatok módosíthatók, törölhetők. Internetes bűncselekmények nyomozása során több esetben tapasztaltam azt, hogy nem minden rendőrkapitányság rendelkezik megfelelő eszközökkel és  sok esetben nincs megfelelő szaktudás sem. Ezzel kapcsolatban kell szót említeni KR- NNI Kíberbűnözés elleni Osztályáról.

Bitcoin és a büntetőjog, büntetendő -e a Bitcointtal történő vásárlás?

Az egyik legismertebb virtuális fizetőeszköz a Bitcoin (BTC), amely az online térben történő legális és illegális kereskedelem egyik fizetőeszköze. A BTC egy kriptovaluta, vagyis egy olyan független pénzforgalmi rendszer, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy közvetlen utaljanak egymással az interneten keresztül, harmadik fél – azaz egy pénzintézet közvetítése nélkül. A kriptovaluták esetében nem beszélhetünk azt vezető pénzintézetről, azaz a tranzakciók nem ellenőrzöttek. A Bitcoin használók névtelenségét biztosítja az IP-cím elrejtésének lehetősége a Tor hálózat használatával. A Tor hálózat használatával a felhasználó IP-címe anonim, így nem lehetséges a személy személyazonosságának és helyének nyomon követése. Magyarországon a Bitcoin, mint fizetőeszköz még nincs semmilyen törvény által szabályozva, annak megvásárlása, az azzal történő fizetés, kereskedés nem is tiltott. Védőügyvédként rendszeresen keresnek meg ügyfelek, akik Bitcoint segítségével vásárolnak külföldről kábítószert. A csomag Magyarországra történő megérkezését követően a NAV tesz feljelentést a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság felé kábítószer birtoklás elkövetésének előkészülete gyanúja miatt.

 Hitelkártyacsalással kapcsolatos bűnözés:

 Több országot, köztük Magyarországot is érintő nemzetközi büntetőügyben a gyanúsítottak több mint 30 000 hitelkártya-tulajdonos fizetési azonosítóival visszaélve 9 millió eurós nyereségre tettek szert. A trükk egyszerű egy hitelkártyás fizetés során egy illegális eszköz lemásolja a bankkártya adatokat, és a hozzá tartozó pin kódot a cvc kóddal együtt.

 A jövő egyik típikus bűncselekmény típusa a felhőalapú informatikai szolgáltatások feltörése. Arra lehet számítani, hogy a bűnözők egyre többször próbálnak majd feltörni ilyen szolgáltatásokat, kémkedés, fizetési azonosítók letöltése és zsarolás céljából.

 Ide sorolhatjuk a pedofiloknak azt az illegális tevékenységét, akik rejtett szolgáltatásokat igénybe véve követik el a gyermekek online szexuális kizsákmányolását.

E körben érdemes szót ejteni a Szexuális zsarolásról: a gyermeket szexuálisan bántalmazó személy kiskorúakról készült kényes felvételekhez jut hozzá, és e képek segítségével további cselekményekre kényszeríti az áldozatokat azzal fenyegetve, hogy ellenkező esetben elküldi a felvételeket az áldozat családjának vagy hozzátartozóinak.

Mindenki hallott a torrent oldalakról történő letöltésekől, nagy felháborodást keltenek a gyermek pornógráfiával kapcsolatos képek és videók készítése és terjesztése, melyeknek a letöltése bűncselekmény. A technika fejlődésével terjed az a nyugtalanító tendencia, hogy élő streaming révén kínálják a gyermekek szexuális zaklatásáról készült felvételeket, így a rendőrségnek a továbbítás időpontjában való tettenérést kivéve nem, vagy alig maradnak bizonyítékai.

  Internetes környezetben elkövethető bűncselekmények:

204.§ Gyermekpornográfia

219.§ Személyes adattal visszaélés

 220.§ Közérdekű adattal visszaélés

 222.§ Zaklatás (Cyberbullying)

 223.§ Magántitok megsértése

 224.§ Levéltitok megsértése

226.§ Rágalmazás

226/A.§ Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése

226/B.§ Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala

227.§ Becsületsértés

265.§ Minősített adattal visszaélés

 360.§ Tiltott szerencsejáték szervezése

 375.§ Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

 385.§ Szerzői vagy szerzői joggal kapcsolódó jogok megsértése

Btk. 423. szakasza szerinti, az információs rendszer vagy adat megsértése (adatmanipuláció). 

 Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás

Az követi el az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást, „aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz.”

 A bűncselekmény elkövetési tárgya egyrészt az információs rendszer/ maga a számítógépes adata, program, illetve másrészt a hamis, a hamisított, illetve jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

 A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

Jogtalan haszonszerzés végett a számítástechnikai rendszerbe elektronikus adatot bevitele, az abban kezelt adatot megváltoztatása, törlése vagy hozzáférhetetlenné tétele. Fontos kiemelni, hogy  az elkövetőnek haszonszerzésre kell törekednie,  emiatt célzatos ez a bűncselekmény. Az elektronikus adat bevitele történhet ún. off-line módban vagy akár online módban is.

A sértett kárának bekövetkezését az információs rendszerben az elkövető(k) jogtalan

befolyásolása okozza. Azaz amennyiben valaki az információs rendszerbe bármilyen valótlan vagy a jogosultsága kereteit túllépve adatot bevisz, bármilyen adathordozóról feltölt, a már bevitt adat tartalmát megváltoztatja műszaki úton, a törléssel az a rendszerben tárolt adatot megsemmisíti, úgy, hogy azt visszaállítani már nem lehet.

Tiltott adatszerzés

Az deliktum alanya azok a személyek lehetnek, akik a személyes adat, a magántitok, a gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy azt rögzíti, más közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, elektronikus hírközlő hálózat – beleértve az információs rendszert is – útján másnak továbbított, vagy azon tárolt adatot kifürkészi, és az azon észlelteket technikai eszközzel rögzíti.

 A Legfőbb Ügyészség szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely fogalmának.

Az információs rendszer vagy adat megsértése

„Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétséget követ el.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

  1. A jogosulatlan belépés, ami megtörténhet, egy más által jogszerűen birtokolt, használt

számítástechnikai rendszerbe, úgy mintha az jogosult használó lenne (színlelés) vagy a számítástechnikai rendszeren keresztül egy védett hálózatba. Az aktív védelem ellenére, aki jogosulatlanul belép, az (az aktív) védelemmel ellátott számítógépet vagy számítástechnikai rendszert vagy védett hálózatot

a jogosultsága kereteit túllépve

– a biztonsági rendszer hiányosságait kihasználva jogosulatlanul belép vagy

– más felhasználó nevével és annak belépési kódjával lép be.

A belépés nem tekinthető jogosulatlannak, ha a számítástechnikai rendszer nincs ellátva semmilyen védelemmel (hálózati ,illetve fizikai), vagy a védelem nem aktivált.

Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása

Aki a 375. §-ban, a 422. §-ban vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

  1. a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz,

megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve

  1. b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja, vétséget követ el.

Az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása bűncselekménye az információs rendszer vagy adat megsértésének és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalásnak az előkészülete.

Ezzel a szabályozással a jogalkotó az informatikai rendszerbe való jogosulatlan vagy a jogosultság kereteit túllépve a belépést lehetővé tevő (illegális) program, jelszó, belépési kód, más adat készítését, mások számára hozzáférhetővé tételét bünteti, amivel a védett rendszerek ezáltal feltörhetők. A védett számítástechnikai rendszerekbe történő jogosulatlan belépés teszi lehetővé a rendszer és az adatok elleni legkülönfélébb bűncselekmények elkövetését.

A deliktum elkövetési tárgya: az elektronikus adatfeldolgozó- és adatátviteli rendszer védelmi biztonsági megoldásainak kijátszására alkalmas program, belépési kód, jelszó, vagy egyéb adat, amely a védett rendszerbe történő jogszerű belépést biztosítja.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai: számítástechnikai program készítése, átadása, megszerzése, forgalomba hozatala. Ugyanakkor nem büntethető az, aki program, jelszó, adat készítő tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

 A büntethetőséget megszüntető ok akkor jöhet szóba, ha a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges, vagy ezt megkönnyítő számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetővé tevő adatot, az elkövető azelőtt hozza a hatóság tudomására, vagy adja át a hatóságnak stb. mielőtt a hatóságnak erről ismerete lett volna. A bűncselekmény célzatos, emiatt csak egyenes szándékkal követhető el.

Gyermekpornográfia

 A bűncselekményét az követi el, aki gyermekről pornográf felvételt megszerez vagy tart, készít, kínál, átad, vagy hozzáférhetővé tesz.

A deliktum elkövetési tárgyai a 18. életévet be nem töltött személyek, valamint azok a felvételek, amelyek alkalmasak a nemi vágy felkeltésére.

 A bűncselekmény elkövetési magatartásai:

A tényállás (1) bekezdés a) pontjaiban szereplő megszerzés és tartás tekintetében irreleváns, hogy az elkövetés tárgya hogyan került az elkövető birtokában- vásárlással, az internetről történő letöltés során ingyen, illetve a felvétel birtokosa beleegyezett-e a felvétel más számára történő megszerzésébe.

A készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, amely magatartások tekintetében a nemi vágy felkeltésére alkalmas képet előállít, vagy annak továbbítását ingyen vagy pénzért vagy előnyért más számára felajánl, vagy más számára ingyen vagy pénzért, esetleg más előnyért átad, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy az információs rendszerben tárolt gyermekekről készített felvételt más is megismerje, akár úgy, hogy a szükséges belépést, jelszót, URL címet elérhetővé tesz.

Az elkövetési magatartás megvalósulása megtörténhet ingyenesen, vagy bármilyen előnyért, pénzért cserébe, akár haszonszerzési céllal, de mindenképpen más személyekhez történik a felvétel eljutása. A „nagy nyilvánosság számára hozzáférhetetlenné tételének” fogalmát a Btk. 459.§ határozza meg. Ezen szakasz alapján: a sajtótermékek, a médiaszolgáltatás, sokszorosítás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő elkövetést” érti.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

Btk. 385.§ „Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló

szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el.

Vétség miatt büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra

tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve

reprográfiai díj megfizetését elmulasztja”.

 A bűncselekmény védett jogi tárgya a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, vagyis az irodalmi, a tudományos és a művészeti alkotások szerzőinek és a kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogai. A tényállás háttér szabályozása az a Szerzői jogról szóló törvény (Szjt).

Büntetik a szoftverhamisítást?

Ez egy „speciálisan” elkövetett szerzői jogi jogsértés, lévén, hogy a szoftverek esetében (kivéve a freeware) már a magáncélú letöltés is bűncselekménynek számít. Itt a most már hatályos büntető törvénykönyv szerint, amennyiben a szoftver értéke nem haladja meg a 100.000 forintot, úgy csak szabálysértés elkövetéséről beszélhetünk. bűncselekmények nyomozása kizárólag a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hatáskörébe került. Mivel illegálisan feltöltött filmekről, zenékről, játékokról és szoftverekről van szó, nyilvánvaló, hogy az elkövetők nem adóznak ezen bevételek után, vagy pedig fiktív cégek, társaságok állnak mögöttük.

FTP-technológia, illetve a torrent oldalak. Ez a két technológia a büntető eljárásban is nehézséget okozhat. Nemcsak a nyomozó hatóságoknak, hanem az ügyészségnek, illetve a bíróságnak (büntetés kiszabások miatt) is megnehezítheti a munkáját, mivel a bizonyítékok összegyűjtése és azok értékelése sok esetben bonyolult.

 Amellett, hogy valóban számtalan bűncselekménynek ad otthont a Dark Net, nem minden „rémhírnek” van valóságalapja. A red roomok, azaz az olyan szobák, ahol a közönség pénzért nézheti végig, ahogy embereket és állatokat kínoznak, illetve ölnek meg élőben, valószínűleg nem léteznek. Valós problémát jelentenek ezzel szemben az illegális piacok, a hackerkedés, terrorizmus, illegális szerencsejáték, valamint a pénzmosás.

KÉRJEN IDŐPONTOT!

+36 (20) 806 16 06

Ha büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt vegye fel a kapcsolatot Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéddel!

Ezt a honlapot a Dr. Janklovics Ádám Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarában bejegyzett iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

© Az oldal tartalmát szerzői jog védi, annak másolása és felhasználása csak a "Janklovics & Partners" hozzájárulásával lehetséges.
Copyright 2016-2021. Janklovics & Partners Minden jog fenntartva!

Dr. Janklovics ÁdámEz a weboldal Dr. Janklovics Ádám oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásom nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása, változatlan vagy nagymértékben hasonló tartalmú átvétele, ami magába foglalja mind a szöveg, mind a képi megjelenést, weboldal elrendezést, grafikát, és a pdf kiterjesztésű oldalakat is. Másolt oldalnak minősül legalább egy bekezdés változatlan átvétele, vagy az általam írt- szerkesztett szöveg, cikk nagymértékű hasonlósága. Jelen szabály megsértése esetén 300.000 Ft kötbért számlázok a másolt oldal tulajdonosának, üzemeltetőjének (anyagom átvevőjének), vagyis a jogtalan felhasználónak. A bizonyításhoz internetes tartalomtanúsítást használok, amit minden esetben közjegyző hitelesít, így az közokiratnak minősül. A közjegyzői díjat a jogtalan felhasználóra hárítom.