Költségvetési csalás

Költségvetési csalás vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki

• a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,

• költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy

• költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Szintén költségvetési csalást követ el, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.

A költségvetési csalás új tényállása a következő bűncselekményeket vonta össze:

• Bevételi oldalon: adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, visszaélés jövedékkel, csempészet, áfára elkövetett csalás, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.

• Kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, csalás minden olyan esete, mely a költségvetés sérelmével jár.

A bűncselekmény elkövetése százezer forintot meghaladó vagyoni kár esetén állapítható meg.

Korlátlanul enyhíthető a büntetés meghatározott esetekben, ha az okozott vagyoni hátrányt a vádemelésig megtéríti az érintett.

A költségvetési csalás tényállása magában foglal minden közpénzekkel kapcsolatban elkövetett, vagyoni hátrányt okozó elkövetési magatartást, a költségvetési csalás mellett a közpénzek védelmével kapcsolatosan csak olyan törvényi tényállások kerültek szabályozásra, amelyek ennek a károsító magatartásnak az előidézéséhez vagy az ebből származó hátrány további sorsához kapcsolódnak (költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása, orgazdaság).

A költségvetési csalás törvényi tényállása három alapesetet határoz meg. Az első alapesetnek tekinthető a költségvetést vagy költségvetéseket károsító cselekmények általános elkövetési magatartásait meghatározó, a Btk. 396. § (1)–(5) bekezdésében szabályozott eset. A második alapeset [Btk. 396. § (6) bekezdés] a jövedéki termékkel kapcsolatosan elkövetett költségvetési csalás elkövetési magatartásait határozza meg. A harmadik alapeset [Btk. 396. § (7) bekezdés] a költségvetésekből származó pénzeszközök tárgyában fennálló egyes kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan elkövetett, önmagában vagyoni hátrányt nem okozó költségvetési csalás elkövetési magatartásait tartalmazza. A költségvetési csalás első és második alapesete az okozott vagyoni hátrány alapján minősül, figyelemmel arra is, hogy a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetés valamennyi esetben a ténylegesen okozott vagyoni hátrány szerinti minősítéshez képest felminősítő körülmény. A bűnszövetség és az üzletszerűség egyebekben a korlátlan enyhítés lehetőségét is kizárja [Btk. 396. § (8) bekezdés]. A harmadik alapeset megvalósulásnak nem feltétele vagyoni hátrány létrejötte, az ott megjelölt elkövetési magatartások kifejtésével megvalósul a bűncselekmény, – részben emiatt – minősített esete nincs. Vagyoni hátrány és minősítő körülmény hiányában a harmadik alapesettel kapcsolatban értelemszerűen nem biztosítja a jogalkotó a korlátlan enyhítés lehetőségét.

Nézzünk egy- két példát költségvetési csalás témájában büntető ügyvédi irodám eseteiből:

Bűncselekmény nem valósul meg, ezért a terheltet az ellene költségvetési csalás bűntette miatt emelt vád alól fel kell menteni, ha az a vád tárgya, hogy a terhelt a személyi jövedelemadó megfizetési kötelezettségét oly mértékben mulasztotta el teljesíteni, hogy annak folytán a költségvetést ért vagyoni hátrány összege a 100 000 forintot nem éri el.

Költségvetési csalással gyanúsították ügyfelemet, aki egy összehangoltan és konspiratív módon működő bűnszervezet vezetőjeként több milliárd forint értékben szerzett be elektronikai eszközöket külföldről, főként Németországból. Az ily módon történő közösségen belüli termékértékesítés az általános forgalmi adó felszámítására és megfizetésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően nettó áron történt. Az áru a megrendeléstől számított 24 órán belül egy magyarországi nagykereskedőhöz került. A beszerzés azonban nem közvetlenül a nagykereskedő  nevében történt, hanem erre az adófizetési kötelezettség jogosulatlan kijátszása céljából úgynevezett „missing trader” (hiányzó kereskedő) cégeket használtak fel, melyek a nettó árat úgy bruttósították, hogy a bruttó összeg csak kis mértékben haladta meg a beszerzési nettó árat. A „missing trader” gazdálkodók a közösségen belüli beszerzést követő első magyarországi értékesítés után az általános forgalmi adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ez nem is állt szándékukban, a fizetendő adót valótlan költségek feltüntetésével az adóbevallások benyújtása során jogosulatlanul csökkentették.