Védő szerepe a büntetőeljárásban

Mind az Alaptörvény, mind a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény kimondja, hogy a terheltnek a büntetőeljárás minden szakaszában joga van a hatékony jogvédelemhez. Amennyiben a védő részvétele nem kötelező, a terhelt jogában áll eldönteni, hogy személyesen kíván-e védekezni vagy védő közreműködését igényli. Szükség esetén a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság határoz védő kirendeléséről. Védő kirendelés vagy meghatalmazás alapján járhat el. A törvény lehetővé tesz, hogy egy személynek több védője is legyen, azonban rendelkezni kell vezető védőről. Amennyiben érdekellentét nem áll fenn, ugyanazon védő több terhelt képviseletéről is gondoskodhat ugyanazon eljárásban. A bírói gyakorlat szerint annak megállapítása, hogy a képviselt felek érdekei között ellentét áll-e fenn, a védekezésből derülhet ki. Így amikor a két terhelt (szinte) azonos módon tagadja a bűncselekmény elkövetését, érdekellentétről nem beszélhetünk, ugyanazon védő eljárhat mindkét fél képviseletében.

A meghatalmazott védő általában megbízási szerződés alapján jár el. A felek kötelesek megállapodni a megbízás tartalmában, a megbízási díjban, továbbá az előre látható költségekben, s ezt kötelesek írásba foglalni. A meghatalmazásnak szintén feltétele az írásbeliség, melyet mind a megbízó, mind az ügyvéd köteles aláírni. Az így aláírt dokumentum teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionál.

A bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A védő kirendelése a nyomozó hatóság székhelye szerin illetékes területi ügyvédi kamara feladata. A kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, tehát nem csupán egy eljárási cselekményre vonatkozik. Amennyiben a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy meghatalmaz védőt, a kirendelés hatálya megszűnik.

Mikor kötelező a védői részvétel az eljárásban?

• A bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
• ha a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá a beszámítási képességére tekintet nélkül kóros elmeállapotú,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
• a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes védekezni,
• a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
• törvény erről külön rendelkezik.

A büntető ügyvéd eljárása elősegíti az eljárási jogok maradéktalan érvényesülését, valamint a terhelt számára legkedvezőbb álláspont kialakítását. Eljárásának célja a terhelt felelősségének enyhítése, valamint a terhelt kimentése. A védő haladéktalanul tájékoztatja ügyfelét annak jogairól, kötelezettségeiről, az eljárás helyzetéről. A terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt felhasznál, kellő időben védekezést fejt ki, ami sem a terhelt, sem a törvényesség érdekeinek sérelmével nem járhat. A terhelt és védő közötti megállapodás határozza meg a védelmi stratégiát. Amennyiben a védő akadályoztatva van – pl. nem tud megjelenni egy tárgyaláson, mert ugyanazon  időpontra több tárgyalásra idézték –, kötelessége helyettes védőről gondoskodni.