Orgazdaság

Orgazdaság elkövetésével vádolják? Ismerni szeretné a lehetőségeit? Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéd hatékony védelmet nyújt orgazdaság elkövetése esetén!

Orgazdaság vétségét követi el, aki

• költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,

• jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy

• lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszonszerzés végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik.

Az orgazdaság a bűnkapcsolatok egyik esete. Járulékos bűncselekmény, hiszen feltételezi a törvényben felsorolt alapcselekmények valamelyikének megvalósulását. Védőügyvédként azt tapasztalom, hogy a legtöbb esetben lopás a járulékos bűncselekmény.

Az orgazdaság szándékos és célzatos bűncselekmény.

Szándékos, mert az elkövető tudatának át kell fognia az elkövetési tárgy megszerzésének, elrejtésének vagy az elidegenítésben való közreműködésének pillanatában, hogy az a felsorolt bűncselekmények valamelyikéből származik. Azaz bűncselekmény akkor valósul meg, ha az orgazda tudja, hogy az elkövetési tárgy, amelyet  haszonszerzési céllal megvásárol vagyon elleni bűncselekményből származik.
Célzatos, mert az elkövetőnek vagyoni haszonszerzés véget kell cselekednie, ám kiemelendő, hogy a bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy tényleges vagyongyarapodás bekövetkezzen.

Az orgazda felelősségre vonható akkor is, ha az alapcselekmény elkövetője ismeretlen, vagy valamilyen oknál fogva nem büntethető.

Amennyiben az alapcselekmény szabálysértés, úgy az orgazda magatartása is szabálysértésnek minősül. Az orgazdaság szabálysértési alakzata valósul meg akkor is, ha azt ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

Saját dolog tolvajtól való visszavásárlása nem orgazdaság.

Ebben az esetben, ha az alapcselekményből származó dolog már nincs meg, azok a dolgok tekinthetők az orgazdaság tárgyának, amelyek az elidegenített dolog helyébe lépnek, így például a dolog ellenértéke.

Hogyan határolható el az orgazdaság és az alapcselekmény?

Az alapcselekmény időben megelőzi az orgazdaság elkövetését. Amennyiben nem különül el időben a két cselekmény, úgy az elkövető az alapcselekményért felel.

Az orgazdaság és a tárgyi bűnpártolás elhatárolása

Az elhatárolás alapja, hogy az elkövető kinek érdekében szerzi meg, rejti el az alapbűncselekményből származó dolgot, vagy működik közre annak értékesítésében. Az orgazda saját vagy más kívülálló személy – de nem az alapcselekmény elkövetője – érdekében törekszik vagyonszerzésre. Abban az esetben viszont, ha az elkövető az alapcselekmény elkövetőjének érdekében cselekszik, bűnpártolást valósít meg.

Nézzünk egy megtörtént esetet ügyvédi irodám praxisából orgazdasággal kapcsolatban: A gyanúsított barátja egy állateledeleket elállító üzemben dolgozott mint biztonsági őr. Éjjelente lehetősége nyílt a csomagolt eledeleket eltulajdonítani. Ügyfelem ezeket a termékeket nyomott áron megvásárolta, majd tovább értékesítette, annak ellenére, hogy tudta, hogy azok lopottak.

A tanú, aki látta a rablás elkövetését, a rablótól a hallgatás fejében juttatást kapott a bűncselekményből származó haszonból. Kétségtelen, hogy a hallgatást ígért tanú a saját vagyoni haszna érdekében cselekedett, és a rablónak is származott haszna belőle. A tanú ebben az esetben orgazdának minősül.