Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekmény jogi tárgya egy vagy több ember életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Passzív alanya élő, természetes személy lehet. Az elkövetési magatartás foglalkozási szabály megszegése. A foglalkozás felölel minden olyan tevékenységet, amelyre írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. A szabályokat tartalmazhatja jogszabály, továbbá ide sorolhatók a belső utasítások, előírások is. Nem csupán a foglalkozásra vonatkozó normák értendők a szabály fogalma alatt, hanem azok is, melyek rendeltetése az élet, testi épség, egészség védelme. A foglalkozási szabályok öt nagy csoportja különböztethető meg: munkavédelmi és balesetelhárító szabályok, biztonsági előírások, orvosi tevékenység szakmai szabályai, építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki és statikai szabályok, valamint a lőfegyver, robbantószer és robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés materiális bűncselekmény, eredménye az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, illetve testi sértés okozása. Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha az térben és időben konkretizálódik, azaz meghatározott személyt vagy személyeket fenyeget. E közvetlen veszély okozása nem csupán tevőleges, hanem passzív magatartással is megvalósítható, így mikor az elkövető kötelezettségének eleget nem téve marad passzív. A bűncselekmény a veszély közvetlenné válásával válik befejezetté. Alanya tettesként olyan személy lehet, aki olyan tevékenységet végez, melyre biztonsági előírások vonatkoznak és azokat köteles betartani, függetlenül attól, hogy az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel rendelkezik-e. A bűncselekmény alapeseti tényállása a gondatlan elkövetést rendeli büntetni, tehát abban az esetben a foglalkozási szabály megszegése gondatlanságból történik. A közvetlen veszély előidézése, valamint a testi sértés okozása minden esetben gondatlanságból történik. A bűncselekmény szándékos alakzata akkor valósul meg, ha a foglalkozási szabályszegés szándékos, valamint ha magának a veszélyhelyzetnek a létrehozása is szándékos (ezt nevezzük limitált veszélyeztetési szándéknak). Ebben az esetben a büntetési tétel megemelkedik, hiszen a bűncselekmény minősített esetéről van szó. Szintén súlyosabban rendeli büntetni a jogalkotó, ha a cselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ha halált, valamint ha kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Nem állapítható meg annak a vadásznak a gondatlansága, aki a lőirányra és a lőfegyver használatára vonatkozó szabályok betartásával ad le lövést a gímbikára, azonban a lövedék gurulata folytán halálos eredményt okoz, hiszen ennek bekövetkeztével a leggondosabb előrelátás mellett sem számolhatott.

Halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettéért felel az a személy, aki miközben kollegája a betonkeverőben lévő acél kopólemezeket cserélte, a nem áramtalanított betonkeverőt működésbe hozta, ezzel a sértett halálát okozva.