Közúti baleset okozása

Büntetőeljárást indítottak Ön ellen közúti baleset gondatlan okozása miatt? Nyolc napon túl gyógyuló sérülés történt? Gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt? Dr. Janklovics Ádám közlekedési büntetőügyvéd hatékony védelmet nyújt!

Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, a közúti baleset okozásának vétségét valósítja meg.

A bűncselekmény elkövetője

A Közúti baleset okozásának elkövetője csak a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt álló járművezető lehet, utas vagy gyalogos nem valósíthatja meg ezt a közlekedési bűncselekményt.

A bűncselekmény sértettje az, akinek testi épsége a közlekedési szabályszegés eredményeként súlyosan sérül, azaz aki a balesettel összefüggésben nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak, azaz a KRESZ illetőleg ehhez kapcsolódóan azt kiegészítő egyéb – például műszaki jellegű szabályoknak – a megszegése.

A tipikus az aktív magatartással való elkövetés, ugyanakkor nem kizárt a nem tevéssel való elkövetés is közúti baleset gondatlan okozása esetén.

A bűncselekmény alaptényállása gondatlan jellegű.

Az elkövető gondatlanságból okoz súlyos testi sértést másnak vagy másoknak.

Gondatlannak tekinthető a közlekedési szabályok megszegése, ha az elkövető felismeri, hogy az adott helyzetben a közlekedési szabályok őt milyen magatartásra kötelezik, de ezt elmulasztja, bízva abban, hogy magatartásának nem lesz a közúti közlekedésben résztvevő más személyre vagy személyekre káros következménye, illetve gondatlan akkor is, ha nem tanúsítja a tőle elvárható figyelmet és körültekintést, nem ismeri fel, hogy melyik az a általános vagy különös közlekedési szabály, melynek megtartására köteles volna.

A közlekedési szabályszegés ténye abban az esetben is fennáll, ha az elkövető betegsége vagy aktuális állapota eredményeképpen nem alkalmas a biztonságos járművezetésre. Így például, ha olyan súlyos szédüléssel, adott esetben eszméletvesztéssel járó betegség lép fel nála, mely már önmagában megalapozza a járművezetéssel kapcsolatosan veszélyhelyzet kialakulását.

Az elkövető bűnössége

A közúti közlekedés szabályainak megsértése mind szándékosan, mind gondatlanul megtörténhet. A bíróságnak vizsgálnia kell, hogy az elkövető felismerte-e a reá irányadó szabályok körét, illetve azt, hogy e szabályok az adott helyzetre vonatkozóan milyen utasításokat határoznak meg.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha e szabályszegéssel okozati összefüggésben az elkövető másnak vagy másoknak súlyos testi sértést okoz. (Azaz, ha csak a jármű vezetője szenved sérülést, nem valósul meg bűncselekmény.) Az eredményre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki, hisz szándékosság esetén az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény elkövetéséért vonnák felelősségre.

Elhatárolási kérdések

A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. A közúti közlekedés szabályainak megszegése ugyanis mindkét bűncselekmény kapcsán (lehet) szándékos, míg a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény tekintetében mindkét bűncselekmény vonatkozásában csak az elkövető gondatlansága állhat fenn. Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve – a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt – annak minősített esete valósul meg. Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté.

Az elsőbbségre jogosult felelőssége a balesetért

Közlekedési ügyvédként gyakran találkozom olyan szabályszegésekkel, amelyek a gyakorlatban gyakran okoznak súlyos testi sérülést, halált vagy tömegszerencsétlenséget. Ezeknek a megszegésekor – különösen a bűnösségi forma megállapítása során – valamennyi körülményt részletesen meg kell vizsgálni mind a közlekedésrendészeti osztálynak a rendőrségen, mind pedig a bírósági szakban, így például a sértettek vagy más harmadik személy közrehatásának lehetőségét. Bizonyos szabályok megszegése esetén, mint például a jobbkéz-szabály, az elsőbbségadási kötelezettség, illetve sebességtúllépés, irányváltoztatás vagy bekanyarodás esetén gyakran előfordul, hogy a szabályszegőn kívül érintett másik fél is közrehat.

Az egyik legjellemzőbb szabályszegés a közúti közlekedésben a KRESZ 28. § (2) bekezdésében foglalt elsőbbségi szabályoknak a megszegése, ahol a járművezetők szándékos vagy gondatlan magatartása igen gyakori oka a súlyos testi sértéssel, illetőleg halállal végző baleseteknek.

A Legfelsőbb Bíróság 6/1998. Büntető jogegységi határozata A Legfelsőbb Bíróság általános iránymutatásként akként foglalt állást, hogy a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. E felelősségét kizárhatja, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult őt megtévesztette. A védett útvonalon sebességtúllépéssel közlekedő járművezető vonatkozásában pedig a Legfelsőbb Bíróság akként foglalt állást, hogy az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte elsőbbség-adási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. Ez utóbbi esetben nem állapítható meg okozati összefüggés a sebességtúllépés és a bekövetkezett eredmény között, mivel a megengedett legnagyobb sebesség mellett is, ha a baleset bekövetkezik, úgy az eredmény tekintetében a sebességtúllépéssel közlekedő járművezető terhére gondatlanság nem állapítható meg.

A közúti közlekedésben résztvevő minden személy azonos felelősséggel tartozik a rá vonatkozó szabályok betartásáért. A szabályok között nincsen hierarchia, azaz senki sem hivatkozhat arra, hogy az egyik szabály be nem tartása kizárja vagy korlátozza egy másik szabály alkalmazhatóságát. Így, aki elsőbbségadásra kötelezett, és e kötelezettségét megszegi, általában nem mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól amiatt, hogy az elsőbbségadásra jogosult is megszegett valamely rá vonatkozó szabályt, például túllépte a sebességet. Ha azonban az elsőbbségadásra kötelezett a kötelezettség tekintetében jelentős körülményt az elsőbbségadásra jogosult szabályszegése miatt nem észlelhette vagy e körülményekre nézve őt az elsőbbségadásra jogosult megtévesztette, felelőssége a balesetben és annak esetleges következményeiben kizárható.

Ha a jogosult szabályszegése – például sebességtúllépése – is közrehatott a baleset bekövetkeztében, úgy az elsőbbségadásra jogosult felelőssége is megáll. Ez alól kivételt jelent, ha a baleset akkor sem lett volna elkerülhető, ha az elsőbbségadásra jogosult nem lépi túl a megengedett sebességet.

A súlyosabban minősülő esetek

A bűncselekmény minősített eseteinek a köre megegyezik a közúti veszélyeztetésre vonatkozó rendelkezésekben foglaltakkal.

A bűncselekmény a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közvetett úton utal arra, hogy a szabályszegésnek és a balesetnek közúton kell bekövetkeznie. Így földúton vagy mezőn, illetve más terepen megvalósított szabályszegő magatartás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha magában hordozza a passzív alanyokra irányuló közvetlen veszélyhelyzetet.

Ha azonban e szabályszegés nem közúton ugyan, de legalább súlyos sérülést vagy halált okoz, az elkövető az általános szabályok szerint felel.