Emberölés

Emberölés elkövetésével vádolják hozzátartozóját? Ismerni szeretné a lehetőségeit? Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéd hatékony védelmet nyújt emberölés elkövetése esetén!

Az emberölés nyitott törvényi tényállás, a Btk. nem határozza meg a bűncselekmény elkövetésének módját, csak azt, hogy a bűncselekmény befejezettségéhez a halálos eredménynek (biológiai halálnak) be kell következnie. Aki mást megöl, bűntett miatt 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Aki emberölésre irányuló készületet követ el, 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Előkészület miatt büntetendő az, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy közös elkövetésben megállapodik.

Nem büntethető előkészület miatt az,

• akinek az önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,

• aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése elmarad,

• aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdése előtt feljelenti.

Emberölés kísérlete miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. A büntetés korlátlanul enyhíthető, vagy mellőzhető, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyán, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.

Nem büntethető kísérlet miatt az,

• akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy

• aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ebben az esetben az elkövető tettei következményét előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság) vagy azért nem látja tetteinek következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet elmulasztja. Emberölés gondatlan esetét állapította meg a bíróság, amikor az elkövető bántalmazási szándék nélkül meglökte az erősen ittas sértettet, aki elesve halálos koponyasérülést szenvedett (BH1995. 553.).

Emberölés alapesete szerint büntetendő az, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik.

Ha az emberölés minősített esete kerül megállapításra, a büntetés 10 évtől 20 évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. Minősítő körülmény – a teljesség igénye nélkül –, ha az emberölést előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas indokból vagy célból, különös kegyetlenséggel követik el.

Az emberölés privilegizált esteként tartják számon az erős felindulásban elkövetett emberölést. Aki mást méltányolható okból származó erős felindulásban megöl, bűntett miatt 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az erős felindulásban elkövetés megállapításához az éplélektani alapon kialakult indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, elveszti önkontrollját és tudatszűkült állapotba kerül. Ezt minden esetben szakértőnek kell megállapítania.

Mi a különbség az emberölés és a hálált okozó testi sértés között? ( Elhatárolási kérdések)

Elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az elkövető szándéka mire terjedt ki: testi sértésre vagy a halál bekövetkezésére? Ezt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, ezért irnymutatásként a Kúria 3/2013. Büntető jogegységi határozata segít az eligazodásban. 

Védőként vettem részt abban az ügyben, ahol a Törvényszék elsőfokon emberülés bűntettében mondta ki ügyfelememt bűnösnek, azért mert egy alkalmi ivó cimborájával szóváltást követően a dulakodás során több alkalommal ököllel a fejét megütötte, aki ennek következtében elesett és a feje egy betonszegélynek csapódott. A mentők életveszés állapotban szállították kórházba, majd később belehalt sérüléseibe. Másdofokon az Ítélőtábla a mínősítést megváltoztatta, hangsúlyozta, hogy a vádlott szándéka nem ölésre, csupán testi sértésre irányult, ezért halált okozsó testi sértés miatt móndták ki bűnösnek jogerősen.

 Végezetül nézzünk egy két esetet ügyvédi irodám praxisából:

Különös kegyetlenség elkövetésével vádolják ügyfelemet. A gyanú szerint a velük együtt élő idősebb társuktól minden hónapban elvették a nyugdíját lakhatásért és élelemért cserébe. Orvosi ellátásáról nem gondoskodtak, ezért az idős sértett elhunyt. Az ügyet média érdeklődés követi,  a Kék fény is foglalkozik vele.

Előre kitervelten és különös kegyetlenséggel követi el az emberölést, aki az ölési cselekményt már korábban elhatározza, a sértett ellenállását altatóval erőtlenné teszi, majd a fejére mért tizenöt kalapácsütés után késsel, két jelentős erejű, a gerinccsigolyát részben átmetsző szúrást ejt a már több sebből vérző sértetten.

Hanyag gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét valósítja meg az a szülő, aki az 8 éves, valamint a 2 és fél éves gyermekeit a súlyosan mozgáskorlátozott nagyszülő felügyeletére bízza úgy, hogy a lakásban a gyufa a gyermekek számára hozzáférhető, és így a gyermekek egyike a bútor meggyújtásával halálos kimenetelű füstmérgezést okoz.

Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettét valósítja meg az az elkövető, aki a külön élő házastársát az életközösség helyreállítására akarja rávenni és a békülési próbálkozása közben egymással dulakodni kezdenek, majd egy 10 cm pengehosszúságú késsel testszerte több helyen megszúrja, melynek következtében a helyszínen éltét veszti.