Mit kell tudni a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményről? Ki követheti el? Miért fontos hozzáértő közlekedési büntetőügyvédi segítség a büntetőeljárás során? Ki és mikor veheti el a jogosítványt közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetén? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe ebben a bejegyzésben.

A közlekedési ágazatok biztonságos működéséhez baleset, személyi sérülés nélküli közlekedés szükséges.

Így az újonnan sokat emlegetett köznapi nevén büntetőfékezés mellett, amelyet a büntetőtörvény könyv közúti veszélyeztetésnek nevez, akár az autóból való dobálózás sem maradhat büntetőjogi következmény nélkül. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény esetében a Btk. 232. § (1) bekezdése felsorolva kiemeli az egyes elkövetési magatartásokat:

Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A „más hasonló mód” kifejezés értelmében nyitott törvényi tényállásról van szó, tehát nem csak az előtte felsorolt magatartásokkal lehet ezt a bűncselekményt elkövetni. Például ezt a cselekményt követi el a jármű utasa, ha menet közben elrátja a kormányt.

Itt fontos is egyből kitérni arra, hogy a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény megvalósításához elegendő a veszélyeztetés is, és nem feltétele a ténylegesen bekövetkező baleset. A bűncselekmény elkövetője tettesként csak az a személy lehet, aki nem áll az adott közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt. Tehát a vezető nem követheti el, az utas viszont igen.

Veszélyen olyan helyzetet kell érteni, amikor a sérelem bekövetkezhet, a valószínűsége fennáll annak.

Ebben az esetben pedig az is vizsgálandó, hogy az elkövető magatartása visszavezethető-e a veszélyhelyzet kialakulásához. A szándéka azonban limitált, ha nem a veszélyhelyzet létrehozása irányult, abban az esetben más bűncselekmény megállapítására kerülhet sor.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény  bűncselekmény elkövethető szándékosan vagy gondatlanul is.

Nézzünk egy- két megtörtént esetet ügyvédi irodám közlekedési ügyei közül:

Az autópályán közlekedő autós szándékosan eldobott egy vizesüveget, mert igy akarta megleckéztetni a másik autóst, aki nem engedte be maga elé. Akár egy ilyen esetben, de akár más esetben is, nem lehet egy ilyen cselekedetre felkészülni. Nagyobb forgalom esetén a veszélyhelyzet kialakulásán túl, akár komolyabb baleset is történhet.Az autópályán történt veszélyeztetésben sem történt személyi sérülés, azonban a fedélzeti kamera rögzítette az esetet, igy az autós ellen büntetőeljárás eljárás indult. Kamerafelvétel hiányában sokszor nehéz lehet a bizonyitás, ekkor érdemes azonnal szemtanúkat keresni, rendszámot felírni és értesíteni a rendőrséget a történtekről.

A sofőr figyelmetlenségéből adódóan a fénysorompó villogó piros jelzése ellenére letörte az ereszkedő sorompó csapórúdját, majd a tiltás ellenére áthajtott a vasúti sínpáron. Ezt észlelve az úttesten megfordult, majd a tilos jelzés hatálya alatt újra ráhajtott a sínekre és a közeli állomásra ment, ahol a vasútállomás személyzetének jelentette az általa okozott balesetet.

Két középiskolás tanítás után jó ötletnek gondolta, hogy hazafelé kövekkel megdobálják  a 40-45 km/h-val közlekedő villamost. Az eset során nem sérült meg senki,  a villamos egyik ajtóüvege és ablaküvege pókhálósra repedt; a dobálás során mint közel egy millió forintos kár keletkezett.

Ez a bűncselekmény a korábban említett büntetőfékezéstől többek között abban tér el, hogy a büntetőfékezés esetében az elkövető a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki.

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény büntetési tétele alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés. De ez akár öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Enyhitő körülmények túlsúlyában „szerencsés” esetben a szabadságvesztés helyett pénzbüntetés is kiszabásra kerülhet.

A bűncselekményről bűvebben itt olvashat.

A hatályos büntetőtörvény alapján

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.