Kábítószer- kereskedelemmel és új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos kérdések

Ebben a bejegyzésben röviden áttekintjük, hogy mi minősíti az egyes szereket kábítószernek vagy új pszichoaktív anyagnak. Mit is jelent a rendőrök és a dílerek szlengjében a C jegyzék, ha új pszichoaktív anyaggal kapcsolatban indult  büntetőeljárás. Szó lesz arról, hogy a jogalkotó hogyan szabályozza kábítószer- kereskedelem ügyében a mennyiségi kérdéseket, azaz mitől lesz csekély vagy jelentős mennyiségű a kábítószer és ez hogyan befolyásolja a büntetést kereskedés és kábítószer birtoklása esetén. 

Mi minősül kábítószernek?

A hatályos büntető törvénykönyv felsorolja azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek kábítószernek minősítenek egyes anyagokat. Ezek az alábbiak:

1.  1988 évi 17. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. jegyzéke,
2. az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. február 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzéke (pszichotróp anyagok).

C jegyzék, avagy az új pszichoaktív anyagok listája

Fontos megjegyezni, hogy a jogalkotó külön szabályozza a kábítószer – legyen az birtoklás, vagy kábítószer- kereskedelem- és új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos cselekményeket. A különbségtételnek gyakorlati oka van, erről egy másik bejegyzésben részletesen adok tájékoztatást. Az új pszichoaktív anyagok listáját a 2012. április 3-ától hatályba lépett, a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. mellékletének C) fejezete tartalmazta (A „C” fejezet megnevezésére a szakzsargon rendszerint a „C jegyzék” kifejezést használja.)

Azért, hogy az újonnan beazonosított pszichoaktív szerek még gyorsabban tiltólistára kerülhessenek, a listára történő felvétel a kormány hatásköréből 2015. január 1-jétől az emberi erőforrások miniszteréhez került, így jelenleg az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet 1. mellékletében találhatók az új pszichoaktív szereknek minősített hatóanyagok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy relatív rövid idő alatt a lista új szerekkel, vegyületekkel bővíthető, azáltal pedig büntetőjogi védelemben részesíthető.

Kábítószer- kereskedelemhez és  kábítószer birtokláshoz kapcsolódó mennyiségi kérdések. Mitől lesz a kábítószer csekély, jelentős, vagy különösen jelentős mennyiségű?

A Btk. értelmező rendelkezései között találjuk meg, hogy az egyes kábítószerek mikor minősülnek csekély, jelentős vagy különösen jelentős mennyiségűnek. Valójában ezek a mérőszámok határozzák meg a büntetési tétel mértékét, mely óriási jelentőséggel bír az elkövető vonatkozásában, gondoljunk bele abba, hogy a magas büntetési tétellel fenyegetettség már önmagában is a szökés- elrejtőzés veszélyét jeleníti meg. Büntető ügyvédi tapasztalatom alapján kábítószer- kereskedelem  és kábítószer birtoklás bűntettének gyanúja esetében  elrendeli a nyomozási bíró a letartóztatást.

Btk. értelmező rendelkezése határozza meg konkrétan azt, hogy mit jelent az egyes kábítószerek esetében a csekély, jelentős, különösen jelentős mennyiség

461. § (1) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha

a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma

aa) LSD esetén a 0,001 gramm,

ab) pszilocibin esetén a 0,1 gramm,

ac) pszilocin esetén a 0,2 gramm,

ad) amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,

ae) dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,

af) heroin esetén a 0,6 gramm,

ag) morfin esetén a 0,9 gramm,

ah) ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon, 4-fluoramfetamin és petidin esetén az 1 gramm,

ai) mefedron, metilon és 4-MEC esetén az 1,5 gramm,

aj) kokain esetén a 2 gramm,

ak) BZP esetén a 3 gramm,

al) pentedron esetén a 0,4 gramm,

b) GHB esetén annak sav formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma a 7,5 gramm,

c) tetrahidro-kannabinol (THC) esetén a tiszta és savformában együttesen jelen levő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm,

d) annak tiszta hatóanyag-tartalma

da) GBL esetén a 6,2 gramm,

db) AB-CHMINACA, MDMB-CHMICA, AM-2201, AB-PINACA, AB-FUBINACA, és ADB-FUBINACA esetén a 0,05 gramm mennyiséget nem haladja meg.

(2) A 176-180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt.

(3) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdés szerinti kábítószer

a) jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros,

b) különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros

mértékét meghaladja.

(4) A 176-180. § alkalmazásában az (1)-(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer

1. a) csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
2. b) jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
3. c) különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.

A kábtószer tiszta hatóanyagának meghatározása,
a feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalma

Kábítószergyanús anyagok lefoglalása esetén a vegyészszakértő feladata annak meghatározása, hogy a bűnjel tartalmaz-e büntetőjogilag kábítószernek minősített vegyületet  azaz nem a rendőrség feladata kábítószer- kereskedelem vagy kábítószer birtoklása esetén  a tiszta hatóanyag- tartalma számítás. Ez minden esetben szakkérdés, igazságügyi vegyész szakértő mond véleményt arról, hogy az anyag, amit vizsgál, azaz amit a rendőrség lefoglalt egyáltalán kábítószer- e vagy sem. Ha drog, akkor szakvéleményében levezeti azt, hogy a vizsgált anyagnak mekkora a tiszta hatóanyag- tartalma. Ezek a szekértői vizsgálatok az NSZKK Kábítószervizsgáló Szakértői Intézetében, valamint az NSZKK regionális kábítószer-vizsgáló laboratóriumaiban készülnek. 

Az akkreditált szakértői eljárás szerint a minőségi azonosítás alapját általában két független mintavételből két eltérő analitikai módszerrel nyert egybehangzó eredmény adja.  A hatóanyag mennyiségének műszeres vizsgálattal történő meghatározása és az ahhoz szükséges megfelelő mintavétel – különösen nagyobb mennyiségű anyagok esetén – jelentős költséggel járó, idő- és munkaigényes folyamat. A szakértő az adott vegyületre vonatkozó jogi határ és a bűnjel tömegének ismeretében becslést tesz a bűnjelben lévő hatóanyag mennyiségére. Büntető ügyvédként elmondhatom, hogy ez a szám, vagy százalékban kifejezett érték a legfontosabb mutató valamennyi kábítószeres ügyben.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ magas szinvonalú statsztikát készít az általa vizsgált feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmáról.  A lista itt érhető el.