A járművezetéstől eltiltás gyakran alkalmazott büntetés a közlekedési bűncselekmények és szabálysértések körében.

Vezetéstől eltiltás nemcsak a közlekedési jog területén lehetséges. Ez a büntetés kiszabható akkor is a bírság részéről, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez gépjárművet eszközül használja. Tipikus példa erre, ha a gépjárművel mennek lopni, vagy a kábítószer- kereskedő a kábítószer beszerzéséhez vagy az eladáshoz gépjárművet használ.

A 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 55. §-a rendelkezik a járművezetéstől eltiltás lehetséges esetköreiről. A törvény egy kötelező és két bírói mérlegelésen alapuló esetkörről rendelkezik. A Btk. 55. § (1) bekezdése kimondja, hogy azt lehet eltiltani a járművezetéstől, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, illetve azt, aki bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. Járművezetési szabálynak kell tekinteni azon közlekedési szabályokat, amelyek a járművezetőre részére a vezetői tevékenységével kapcsolatban kötelezettséget, vagy tilalmat határoznak meg. Ennek értelmében ezen szabályok megsértése megállapítható például cserbenhagyás esetén is. (BH2000. 3.)

55. § (1) A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
56. a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
57. b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

(2) A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

(3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

56. § (1) A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(2) járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

(3) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és hónapokban kell meghatározni.

(4) járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani.

(5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.

Az esetek többségében a járművezetéstől eltiltás nem kötelező, hanem egy lehetőség a bíróság részéről. Abban az esetben, ha a járművezetés ittas állapotban (Btk. 236. §), vagy járűvezetés bódult állapotban (Btk. 237. §) történik az eltiltás kiszabása kötelező. (Btk. 55. § (2) bek.).

Ennek alkalmazási kizárólag akkor mellőzhető, ha különös méltánylást érdemlő eset áll fenn. Ez előfordulhat egy olyan helyzetben, amikor váratlan és méltányolható ok készteti az ittas állapotban lévő személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére járművet vezessen (például sürgős orvosi segítség kérése esetén).

A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény továbbiakban: Szabs. tv.) az eltiltást elsősorban lehetőségként határozza meg. Vannak kötelező esetek is, például a különös visszaesők vonatkozásában (Szabs. tv. 23. § (3) bek.).

A bíróság megszabhatja, hogy az eltiltás csak bizonyos járműkategóriára, illetve járműfajtára vonatkozik.  Ez azért szükségszerű, mert előfordulnak olyan esetek, amikor a hivatásos gépkocsivezetők a szolgálatukat kifogástalanul látják el, viszont szabadidejükben más típusú járművel közlekedési bűncselekményt követnek el.

A bíróság kizárólag azon járművek esetében alkalmazhat az eltiltást, amelyek vezetéséhez hatósági engedély szükséges. Ennek értelmében nem tiltható el senki kerékpár, roller, illetve lovaskocsi „vezetéstől”.

Azon személyekkel szemben is alkalmazható az eltiltás, akik nem rendelkeznek az adott járműhöz előírt vezetői engedéllyel. Ebben az esetben az eltiltás időtartama alatt nem is szerezhetik meg a vezetői engedélyt.

A szabálysértési törvény kimondja, hogy a járművezetéstől eltiltás legrövidebb időtartama 1 hónap leghosszabb tartama 1 év lehet.

Az eltiltást elrendelő határozatnak többek között tartalmaznia kell az utánképzési kötelezettségre vonatkozó tájékoztatást (ha az eltiltás 6 hónapot meghaladó időre szól). Ez azért lényeges, mert közölni kell az érintettel, hogy a vezetői engedélyét a hatóság kizárólag akkor adhatja vissza, ha az érintett igazolja, hogy az utánképzésen részt vett. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az eltiltás időtartama eközben lejárt.

Kiemelést érdemel, hogy ugyanezt a büntetőbíróság ítéletében nem olvashatjuk. Közlekedési ügyvédként rendszeresen tapasztalom, hogy ügyfeleim csak a kormányhivatalban szembesülnek ezzel a ténnyel, akkor, amikor az elitlás ideje lejárt mennek a jogosítványért.

Abban az esetben, ha külföldi állampolgárságú terhelttel szemben szabtak ki járművezetéstől való eltiltást, annak hatálya csak a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

A 38/2007. Bk vélemény alapján (bírói mérlegelés körébe tartozó esetkör) megalapozott lehet az eltiltás elrendelése, ha az elkövetés körülményei (például az elsőbbség adási kötelezettségnek semmibevétele vagy a szabályoknak tudatos és súlyos megszegése) vagy az elkövető személyisége (morális fogyatékossága, ilyen lehet például az, ha közlekedési szabálysértés miatti többször vonták felelősségre) arra enged következtetést, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát, illetve mások életét, testi épségét veszélyeztethetné.

A járművezetéstől eltiltás második bírói mérlegelés körébe tartozó esetköre a mozgó bűnelkövetést foglalja magában. Mozgó elkövetőnek minősül, aki a járművét arra használja, hogy bűncselekmények sorozatát kövesse el, az ország számos területén. Az eltiltás kiszabásához szükséges, hogy az elkövető legalább két, egymástól elkülönülő bűncselekmény jármű felhasználásával történő elkövetését valósítsa meg. (BH2017. 107.)

Az eltiltás alkalmazhatósági köréből nem zárható ki a gondatlan elkövetés, ilyen eset lehet az, ha az elkövetőt a biztonságos járművezetésben a vezetési tapasztalatlansága, járatlansága nagymértékben korlátozza.

Az eltiltás tartama lehet végleges hatályú vagy határozott ideig tartó. határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb időtartama egy hónap, a leghosszabb 10 év. Végleges hatállyal azt lehet eltiltani, aki például egészségi állapota, vagy a biztonságos vezetésre való alkalmatlansága miatt a járművezetésre képtelen.

Ez lehet fizikai vagy pszichikai alkalmatlanság is. A végleges hatály alól a bíróság mentességet adhat, abban az esetben, ha az eltiltás óta már 10 év eltelt és az elítélt a járművezetésre alkalmassá vált. AAz eltiltás tartamába bele kell számítani azt az időt is, amelynek tartamára a vezetői engedélyt a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta. De ugyanez a szabály indokolt, ha az elkövető önhibáján kívüli okból (például sérülés miatt) nem tud eleget tenni a leadási kötelezettségének. A járművezetéstől eltiltás tartama alatt az elítéléssel érintett járműkategória, járműtípus vezetése a már bűncselekmény.

Járművezetés az eltiltás hatálya alatt

239/B. § (1) Aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.