Büntető ügyekben a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátétele a közvetítői eljárás keretében a büntethetőség megszűnését eredményezheti vagy a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé.

Mi a közvetítői eljárás? Mi a célja és előnye? Milyen esetben van lehetőség a közvetítői eljárásra és mikor kizárt ennek az eljárásnak az alkalmazása a büntetőeljárásban? Hogyan zajlik egy ilyen eljárás és miért van szükségünk ügyvédre egy ilyen eljárásban (is)? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe ebben a blogbejegyzésben.

Mi közvetítői eljárás célja?

A mediáció célja, hogy a terhelt az általa elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt vagy sérelmet jóvá tegye.

A közvetítői eljárás tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének olyan módja, amelyben a gyanúsított azért mentesül a tettének büntetőjogi következményei alól, mert a sértettnek okozott sérelmet a sértett által is elfogadott módon egy szabályozott eljárás keretében jóváteszi, amellyel köztük voltaképpen egy megállapodás jön létre.

Az elkövető és sértett közötti megállapodás ugyanakkor nem az ügyészség vagy bíróság előtt jön létre, hanem az ezektől független közvetítő előtt, így sikeressége esetén egy sokkal kevésbé időigényes és anyagilag is kedvezőbb eljárás áll rendelkezésünkre, mint ha a jogerős ítéletig vezető utat választanánk a büntetőeljárásban.

Az eljárás célja a büntetés fő céljának más módon való elérése, az elkövető jövőbeni jogkövető magatartásának elősegítése, és az áldozat segítése sérelmeinek feldolgozásában. A felek szempontjából ez egy olyan folyamat, amelyben az érintettek hangsúlyosabb szerepet kapnak, hiszen az elkövető és az áldozat egyenrangú felek, akiknek önálló döntésén és munkáján múlik a közvetítői eljárás és így a büntetőeljárás kimenetele.

Közvetítői eljárás feltételei:

Nem minden bűncselekmény esetében engedi meg a jogalkotó a mediációs eljárást. Az alábbi esetekben van helye: élet, testi épség és az egészség elleni (Btk. XV. Fejezet), az emberi szabadság elleni (Btk. XVIII. Fejezet), az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni (Btk. XXI. Fejezet), a közlekedési (Btk. XXII. Fejezet), a vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), és a szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet).

További fontos feltétel, hogy a törvény 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztés büntetést írjon elő.

Közvetítői eljárásnak csupán néhány konjunktív feltételek teljesülése esetén van helye:

Először is olyan bűncselekmény miatt kell folyamatban lennie a büntetőeljárásnak, amely esetében a Büntetőeljárásról szóló törvény megengedi a közvetítői eljárás alkalmazását. Ilyenek az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és az egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, de ezek közül is csak azok, amelyek ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendők.

 Másodszor helye kell, hogy legyen a tevékeny megbánásnak, mint büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának. Emellett szükség van a terhelt beismerő vallomásra is, amit a vádemelésig tehet meg.  A gyanúsítottnak vállalnia kell a bűncselekménnyel okozott sérelemnek a sértett által elfogadott módon történő jóvátételét. Ennek a bűnösség elismerésére is ki kell terjednie, hiszen a tevékeny megbánás nem csupán a jóvátételi tevékenység, hanem a megbánás kifejtésével együtt merül ki, amelyet pedig a bűnösség elismerésére is kiterjedő beismerő vallomás jelenti.

Továbbá nem csak a gyanúsítottnak, hanem a sértettnek is hozzá kell járulnia a közvetítői eljárás lefolytatásához.

Emellett létezik még egy olyan feltétel is, amely a többi fennállása esetén is mérlegelést enged a közvetítői eljárás esetében és egyértelművé teszi, hogy a közvetítői eljárás egy lehetőség, annak alkalmazása nem kötelező. Ez pedig a bírósági eljárás lefolytatásának mellőzhetősége, illetve annak lehetősége, hogy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

Tehát büntetőügyekben az ügyészség akkor függeszti fel az eljárást, ha az alábbi feltételek fennállnak: a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, a gyanúsított a vádemelésig a bűncselekmény elkövetését beismerte és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. Ezek konjunktív feltételek, tehát mindezek együttes fennállása esetén van lehetőség a közvetítői eljárás lefolytatására.

Mikor nincs helye közvetítői eljárásnak?

Azonban a tevékeny megbánás alkalmazását, ezáltal a közvetítői eljárást is kizárja

• amikor az elkövető többszörös vagy különös visszaeső,
• a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
• bűncselekménye halált okozott,
• a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt
• a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,
• a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve
• próbára bocsátás vagy vádemeléselhalasztásának tartama alatt követte el.

Nincs helye továbbá közvetítői eljárásnak, magánvádas, pótmagánvádas, bíróság elé állításos, távollévő terhelttel szembeni és a tárgyalás mellőzéses eljárásban sem.

Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel és az eljárást felfüggesztő határozatát a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.

A közvetítői eljárás során mind a sértett, mind pedig a terhelt igénybe vehet képviselőt. Védő részvétele csupán akkor kötelező, ha a sértett korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy ügyei vitelében vagy a bíróság, hatóság előtti eljárásban cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú. Ha viszont a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem is vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A közvetítő a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját, melyet úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni.

Hol zajlik a közvetítői eljárás és ki a mediátor?

Büntető-, valamint szabálysértési ügyekben a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok  speciálisan képzett pártfogó felügyelő mediátorai járnak el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül, a mediátorok megfelelő szakmai gyakorlatukat egy mentorált folyamat során szerzik meg, amelyet a mediátorok mentori rendszere biztosít.

Sikeres mediációt követően a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek. Az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy a megállapodást hatályon kívül helyezze, ha az a Bktv. rendelkezéseibe ütközik. – büntetőügyvédi tevékenységem során erre még nem láttam példát. Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást törvényességi szempontból nem kifogásolta. Ezt követően az eljárás megszüntetéséről születik határozat.

Büntetőügyvédi tapasztalatom azt mutatja, hogy a közlekedési bűncselekmények, különösen közúti baleset gondatlan okozása esetében nagyon jól bevált módszer az ügy közvetítői eljárásra utalása.

A közvetítői eljárás részletes szabályait a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza, részletesen olvass a törvényt itt.

További releváns tartalom:

https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/kozvetitoi-eljaras-bunteto-es-szabalysertesi-ugyekben