Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi minősül kábítószernek és mi új pszichoaktív anyagoknak a büntetőjog területén. A leglényegesebb különbség a büntetési tételben nyilvánul meg.

Manapság sokan azokat az anyagokat és az ebből lévő készítményeket, amelyek tudatmódosíó vagy elmebódító hatásúak tévesen, egységesen kábítószereknek minősítik. Ebben a blogbejegyzésben a hatályos Büntetőtörvénykönyv és az ehhez kapcsolódó rendeletek alapján végig vesszük, hogy mi is minősül valójában a kábítószernek és mi új pszichoaktív anyagoknak. Megvizsgáljuk azt is, hogy milyen jogkövetkezményt fűz a jogalkotó az ilyesfajta szerekkel való jogellenes cselekményekhez.

Mindkét cselekmény kínálással, átadással, forgalomba hozatallal vagy kereskedéssel is elkövethető. 

Mi minősül kábítószernek?

A válasz röviden: az, amit az egyes  nemzetközi egyezmények kábítószernek nyilvánítanak.

az Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyagok,
a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében szereplő anyagok és
az  emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény melléklete szerinti anyagok szabályozzák.

Fontos megjegyezni, hogy a lista nem állandó, az folyatosan növekszik.

Ezen szabályozást követi hazánkban a Btk. is, amely az értelmező rendelkezései között taglalja, hogy mit ért a kábítószer fogalma alatt, illetve, hogy melyik kábítószer fajta milyen értékhatáron belül, milyen mennyiségnek feleltethető meg.

Tehát a kábítószereket az értelmező rendelkezés pontosan meghatározza a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet segítségével: ide tartozik minden olyan anyag, amely 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyagok közé tartoznak. Ezeket pedig hatóanyag tartalmuknak megfelelően csoportosítja és az elkövetői magatartáshoz kötve rendeli büntetni.

Vegyünk is egy példát erre: A Btk. meghatározza, hogy a 176–180. § alkalmazásában a kábítószer csekély mennyiségű, ha kannabisz növény esetén a növényegyedek száma legfeljebb öt. Jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros. Különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja. Ha pedig például valaki jelentős mennyiségű kannabisz növénnyel kereskedik, akkor az a Btk. 177.§ (2) bekezdés a) pontja alapján öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel számolhat.

Tehát először mindig meg kell vizsgálni a Btk. záró rendelkezései között az adott kábítószer mennyiségi feltételét és hogy melyik csoportba tartozik ezáltal, aztán pedig a bűncselekmények tényállásai között kell tanulmányoznunk, hogy az adott csoportot, hogy és milyen mértékben szabályozta a jogalkotó. A kábítószerekkel kapcsolatos egyéb információkkal egy másik cikk is foglalkozik.

Ami e cikk szempontjából azonban kiemelkedően fontos az az, hogy a kábítószerektől képesek legyünk elhatárolni az új pszichoaktív anyagokat.

A felsorolt kábítószerekkel azonos módon ugyancsak a már említett rendelet tisztázza az új pszichoaktív anyagok listáját. Az új pszichoaktív anyagok jegyzéke a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet az ellenőrzött anyagokról 3. számú mellékletében érhető el.

A Btk. a záró rendelkezései határozzák meg a mennyiségi korlátokat és sorolják be a bűncselekmények minősítő körülményeibe.

Mi az új pszichoaktív anyag büntetőjogi szempontból?

Az utóbbi évtizedben rendkívüli módon elterjedt az úgynevezett „dizájner drogok” fogyasztása, amelyeket valamely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával, illetve szintetizálásával hoztak létre azért, hogy bár az új szer a hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan használható legyen.

Ezek az anyagok semmivel sem veszélytelenebbek, mint azok, amelyek módosításával létrejöttek, ráadásul viszonylag gyorsan és könnyen változtatható az összetételük anélkül, hogy az a hatásukban érezhető lenne.

Ezek tehát olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyagok vagy vegyületcsoportok, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmasak a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint a már említett „sima” kábítószerek.

Annak megállapítása, hogy az adott ügyben lefoglalt anyag új pszichoaktív anyagnak minősül-e vagy sem minden esetben vegyész szakértői kompetencia.

A kábítószerhez hasonlóan az elkövetési magatartások is hasonlóak, hiszen el lehet követni az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélést: a kínálással, az átadással, a forgalomba hozatallal és a kereskedéssel, valamint az ezekhez szükséges anyagi eszközök szolgáltatásával is.

Különbség azonban a kábítószerhez képest, hogy a záró rendelkezések már nem tartalmazzák pontosan hogy melyik pszichoaktív anyag pontosan milyen mértékben van melyik csoportba tartozik, hanem a rendelet által vegyületcsoportokra osztott anyagokat szankcionálja, hiszen nem, ahogyan az a pszichoatív anyag definíciójából is látható, nem egyedi, konkrét anyagok, hanem csupán a kábítószerek módosításával jöttek létre.