A fehérgalléros bűnözés közös jellemzője, hogy bizalmi kapcsolatra épül, szervezetten működik, és sok esetben nemzetközi elemmel is rendelkezik.
Az ide sorolható cselekményekhez általában más bűncselekmény is társul, jellemzően magán-, illetve közokirat-hamisítás. A cselekmények kiemelten nagy anyagi kárt okoznak, ezért jellemzően az értékhatárokra is tekintettel a nyomozást a vármegyei kapitányság folytatja le, Budapesten a BRFK. Vádemelést követően elsőfokon törvényszék jár el.
A fehérgalléros bűnözés kifejezés maga is utal arra, hogy ebben a bűncselekményben az elkövetők általában magas társadalmi beosztású személyek. A kifejezés eredete az angol „white-collar worker” kifejezésből származik, ami az értelmiségieket és irodai dolgozókat jelöli, vagyis azokat, akik magasabb presztízzsel bíró munkaköröket látnak el. Ezzel szemben, ha egy átlagos bűnözőre gondolunk, nem ez a kép jelenik meg előttünk.
A fehérgalléros bűnözés kifejezést Edwin Sutherland amerikai szociológus vezette be 1939-ben. Olyan bűncselekményeket sorolt ide, amelyeket üzleti vagy professzionális környezetben követnek el. Jellemzően a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- Non-violens jelleg: A fehérgalléros bűnözés ritkán jár fizikai erőszakkal vagy közvetlen testi sértéssel.
- Magas társadalmi státusz: Az elkövetők általában jól képzettek, és olyan pozíciókat töltenek be, amelyek lehetővé teszik számukra a bűncselekmények elkövetését.
- Gazdasági motiváció: Az elkövetők célja általában a pénzügyi haszonszerzés vagy anyagi előnyök megszerzése.
- Komplex módszerek: Gyakran bonyolult, jól átgondolt és hosszú távú tervekkel valósítják meg a bűncselekményeket.
A fehérgalléros bűnözés tipikus formája a gazdasági bűnözés, ami az alábbi cselekményeket foglalja magában:
Szervezeti bűncselekmények:
Ezeket a gazdálkodó szervezeteken belül, azok érdekében követik el. Tipikus példa erre a költségvetési csalás (adócsalás), amikor például egy gazdasági társaságot terhelő adók (általános forgalmi adó, társasági adó, járulékok) kijátszásáról van szó (Btk. XXXIX. fejezet, „A költségvetést károsító bűncselekmények”).
A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények:
Ide tartozik például a számvitel rendjének megsértése vagy a csődbűntett (Btk. XLI. fejezet).
Versenyjogi és fogyasztóvédelmi jog megsértése:
Ezeket a törvény szankcionálja, például az üzleti titok megszerzését, a versenytárs utánzását vagy a kartellezést (Btk. XLII. fejezet, „A fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények”).
Vagyon elleni bűncselekmények:
Ezeket nem a gazdasági szervezet érdekében, hanem saját érdekből követik el, kihasználva a gazdálkodás kereteit. Például sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve szerzői és iparjogvédelmi jogok megsértése, ha üzletszerűen történik. Ezek a bűncselekmények, bár anyagi kárt is okoznak, főként azért különböznek a vagyon elleni bűncselekményektől, mert a gazdálkodás rendjét is sértik. Például az üzleti titok megsértése (amikor egy mobiltelefon-gyártó megszerzi versenytársa hatékonyabb és olcsóbb gyártási technológiáját) nemcsak anyagi kárt okoz, hanem a piacgazdaság szabad versenyét is sérti.
Közélet tisztasága elleni bűncselekmények:
Ezek közé tartozik a korrupciós bűncselekmények, mint a vesztegetés és a befolyással üzérkedés a gazdálkodás területén (Btk. XXVII. fejezet, „Korrupciós bűncselekmények”), valamint a környezet- és természetkárosítás (Btk. XXIII. fejezet, „A környezet és természet elleni bűncselekmények”), ha gazdasági érdekek motiválták.
A fehérgalléros bűnözésnek két fő eleme van: egyrészt a bűncselekmények a gazdálkodás folyamán, a jogszerű keretek kihasználásával történnek; másrészt nemcsak másoknak okoznak kárt, hanem a gazdálkodás rendjét is sértik.
Az Európa Tanács felismerte, hogy a gazdasági bűnözés szervezett formája, határkon átnyúló, ezért R (81) 12. számú ajánlása összefoglalja, hogy mely bűncselekmények tartoznak a gazdasági bűnözés körébe. Ki kell említeni az internet adta lehetőséget, különösen az adatlapost.