A Btk. meghatározása szerint védekezésre képtelen állapotban lévő személynek kell tekinteni azt, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállást kifejteni.

 

Kiszolgáltatottság büntetőjogi megítélése:
A jogalkotó célja, hogy az önmagukról gondoskodni nem vagy kevésbé képes személyeket fokozott büntetőjogi védelemben részesítse. Elmondható, hogy a sérelmükre elkövetett bűncselekményekhez súlyosabb büntetés párosul.

Ennek a büntetőjogi fogalomnak a bűncselekmény sértettje, azaz a passzív alany szempontjából van jelentősége. A védekezésre képtelenség lehet tényállási elem, minősítő körülmény, illetve súlyosító körülmény.

A védekezésre képtelenség, mint tényállási elem

Számos bűncselekmény alapesete tartalmazza a védekezésre vagy akaratnyilvánításra való képtelenséget, mint tényállási elemet, amelyet akár az elkövető is előidézhet, de ezek fennállása sok esetben független az elkövetőtől.

Például szexuális erőszakot követ el az, aki más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel. [Btk. 197.§ (1) b)]

A szexuális erőszak ezen esetében az elkövető kihasználja a passzív alany védtelenségét, esetleg öntudatlanságát, de nem feltétlenül az elkövető idézi elő azt.

Ellenben a rablás egyik alapesetével, amelynél egyértelműen az elkövető idézi elő a passzív alany ellenállásra képtelen állapotát:

  1. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
  2. b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
védekezésre képtelen állapot

A védekezésre képtelenség, mint minősítő körülmény

Bizonyos bűncselekmények esetében a védekezésre képtelen állapot, mint minősítő körülmény jelenik meg.

Például, ha az emberölés elkövetője egy védekezésre képtelen személy életét oltja ki, ez esetben az emberölés minősített esetét valósítja meg és így a büntetése 10 évtől 20 évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés. [Btk. 160.§ (2) j)]

Másik példával élve, a személyi szabadság megsértésének minősített esetét hozza létre az az elkövető, aki e bűncselekményt védekezésre képtelen személy sérelmére hajtja végre. Ebben az esetben büntetése 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. (Míg az alapesetben csak 3 évig terjedő szabadságvesztés) [Btk. 194.§ (2) d)]

Általánosságban elmondható, hogy a passzív alany védekezésre való képtelensége a büntetéskiszabás során súlyosító körülmény.

Amennyiben a megvalósított bűncselekmény tényállási elemei, illetve minősített esetei sem tartalmazzák a védekezésre képtelenséget, ez a tényező akkor is értékelendő. A védekezésre képtelen passzív alany sérelmére történő elkövetés önmagában egy súlyosító körülmény, azaz a büntetéskiszabást az elkövetőre nézve negatívan befolyásolja.

De mit is jelent a védekezésre képtelen állapot?

A Btk. értelmező rendelkezése alapján a védekezésre képtelen passzív alany olyan személy, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. [Btk. 459.§ 1) 29. pont]

Ez egy igen tág megfogalmazás, amelyre pontosan azért van szükség, hiszen az ember sokféleképpen lehet védekezésre képtelen, főleg, ha egy bűncselekmény áldozatáról van szó. Vegyük például az előbb említett emberölés minősített esetét. Védekezésre képtelen az az utcán sétáló járókelő, akit egy elhaladó autóból lelőnek, vagy mesterlövész végez vele a nyílt utcán. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a járókelőnek a mesterlövésszel szemben nincs esélye a támadást elhárítani, azaz képtelen bármilyen módon ’ellenállni’.

Fontos, hogy a védekezésre képtelen állapotban lévő sértettnek van a tettessel szembenálló akarata, de az ellenállást fizikai okból nem képes kifejteni. A védekezésre képtelen állapotba helyezés (az elkövető által kifejtett) megtévesztő magatartással is történhet: például a magát rendőrnek kiadó betörő megbilincseli a megtévesztett és ezért ellenállást nem tanúsító passzív alanyt, aki ezáltal védekezésre képtelen állapotba kerül. (BH2014. 70.)

Védekezésre képtelenség a gyakorlatban

Mint ahogy a definícióból is kitűnik, a védekezésre képtelenség adódhat akár egy élethelyzetből is. Ilyen helyzet lehet például az alvás. A bírói gyakorlat az alvó sértettet védekezésre képtelen személynek tekinti, éppen ezért az alvó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény „védekezésre képtelen személy” sérelmére elkövetettként minősül. (BH2014. 325.) Ez alapján védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetettnek minősül a kifosztás, ha az elkövető a bűncselekményt az alvó sértett helyzetét kihasználva igyekszik megvalósítani. Az alvó nincs abban a helyzetben, hogy dolgának elvételét megakadályozza, ebből fakadóan ezen állapotában védekezésre képtelennek tekintendő. (BH2014. 325.)

Védekezésre képtelen állapotot eredményezhet például a közeli hozzátartozói kapcsolat. Így a szexuális erőszakot megvalósító elkövető nevelő-apával szemben a sértettet a szinte gyermekkorától kezdve fennálló kapcsolata tette képtelenné a terhelttel (nevelő-apával) szembeni védekezésre; melyhez később társult az az élmény is, hogy a sértettet a terhelt az ellenállás, szembeszegülés miatt bántalmazta. A bíróság kiemelte, hogy a cselekménysor kezdetén a terhelt a sértett fogyatékos értelmi, mentális állapotát, korát, szexuális tudatlanságát, a sértett részéről fennálló erős érzelmi-bizalmi viszonyt, a sértett kiszolgáltatott helyzetét használta fel. A sértett — szexuálisan érintetlen és tudatlan gyermek lévén — nem rendelkezett akaratnyilvánítási képességgel a szexuális cselekményeket illetően, nem ismerte fel a körülményeket. A bíróság rámutat arra, hogy a sértett akaratnyilvánítási képességének hiánya esetében hiányzik a védekezési képesség is. (BH2014. 6.)

Sok esetben a gyermekkor önmagában megalapozza a védekezésre képtelen állapotot. Például, a védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértést valósítja meg az, aki az élettársa néhány hónapos gyermekei táplálásának, gondozásának az elmulasztásával nemcsak veszélyeztette a kiskorúak testi, értelmi fejlődését, hanem ezzel, valamint a bántalmazásukkal testi sérülést, táplálkozási hiányállapotot, valamint rühesség megbetegedést is okozott. (BH2012. 58.)

A bűncselekmények áldozatainak védelmével kapcsolatban az alábbi Uniós jogszabályokat találjuk: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, 38. cikk A bűncselekmények áldozatainak védelmére született 2012/29/EU. irányelv6  a különösen sebezhető áldozatok (vagy különösen kiszolgáltatott áldozatok) körébe olyan személyeket sorol, akik személyes sajátosságaik folytán és a bűncselekmény típusából adódóan különösen ki vannak téve a sérelem kockázatának.