Közúti veszélyeztetés

Közúti veszélyeztetés elkövetése esetén a rendőrség már a nyomozás során bevonja az elkövető jogosítványát!

Közúti veszélyeztetés esetén védelmét bízza a közlekedési ügyekre szakosodott Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyvédre

Közúti veszélyeztetés: Közúti veszélyeztetést követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A törvény egyébként a vasúti, légi és a vízi közlekedés veszélyeztetését ugyancsak szankcionálja.

Közúti veszélyeztetés a közúti közlekedés biztonságát, illetve az abban résztvevő személyek életét, testi épségét védi.

Szándékos közlekedési bűncselekmény.

Hogyan követhető el a közúti veszélyeztetés? Egy két tipikus példa közlekedési ügyvédi gyakorlatomból

Közúti veszélyeztetést állapít meg a bíróság, ha:

  • rá rántom a kormányt a velem párhuzamosan szabályosan közlekedőre
  • ok nélkül hirtelen fékezéssel lefékezek és a mögöttem közlekedő belém jön
  • indok nélkül leszorítom az út széléhez közel közlekedő kerékpározót
  • az előttem haladót vészesen megközelítem. A köznyelv szerint tolom magam előtt

A közúti közlekedés szabályainak fogalmi köre – a KRESZ pontos követése: Kiemelkedő jelentőségű e tekintetben a közlekedési szabályokat magában foglaló KRESZ amely pontosan felsorolja azokat a magatartásokat, kötelezettségeket és tilalmakat, amelyeket a jármű vezetőjének a közlekedés során be kell tartania. A szabályok másik része mérlegelési lehetőséget biztosít a járművezető számára, így amikor a látási és útviszonyoknak megfelelően kell a sebességet megválasztani, illetve a féktávolságot betartani. Ilyenkor a jármű vezetőjére van bízva annak eldöntése, hogy az ő tapasztalata, gyakorlata és megítélése szerint milyen távolságban kell haladnia az előző jármű mögött, hogy szükség esetén meg tudjon állni. Ugyanakkor a KRESZ mellett más jogszabályokat is találunk, amelyek például a közúti igazgatásra vagy a gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkoznak, és amely előírások szándékos megszegése könnyen kiválthatja a veszélyhelyzet kialakulását. Így egy fékhibás autó közlekedésben való részvétele az elkövető részéről például az autóban ülők tekintetében a közvetlen és konkrét veszélybe való belenyugvást feltételezi.

A szabályszegő magatartás – Mikor beszélünk bűncselekményről? Mikor beszéltünk veszélyhelyzetről? A törvény kifejezetten meghatározza a szabályszegés lehetséges helyét, amikor a közúti közlekedési szabályok megszegését mondja ki: a cselekmény csak akkor bűncselekmény, ha közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton történik.

A bűncselekmény megállapításának előfeltétele tehát, hogy a járművezető a szabályokat szándékosan megszegje, azaz tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget.

A veszélyhelyzet akkor alakul ki, ha a passzív alanyok vonatkozásában az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. A veszélynek konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott személyekre és helyzetre kell irányulnia.

Szándékosság – Gondatlanság közúti veszélyeztetés estén: Az elkövető szándéka a vészhelyzetre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a szabályszegés volt szándékos az elkövető részéről, hanem a tettes azt is átlátta, hogy e szabályszegéssel okozati összefüggésben a passzív alanyok életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet, és ő ezt az eredményt kívánta vagy ebbe belenyugodott. A sérülés vagy halál okozására az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki. Nem ritka, hogy az elkövető, bár szándékosan szegi meg a szabályokat, mégis bízik saját tapasztalatában, eddigi gyakorlatában, illetve abban, hogy az általa vezetett jármű kiemelkedő műszaki adottságokkal bír. Ha erre kellő alapja volt, a közúti veszélyeztetésért nem vonható felelősségre, hiszen a veszélyhelyzet vonatkozásában csak a tudatos gondatlanság terhelte.

Szándékos sérülésokozás: Az is előfordul, hogy az elkövető bosszúból, „tanítási” célzatból vagy egyéb okból szándékosan kíván ráijeszteni a sértettre. Abban az esetben, ha a bűncselekmény a veszélyhelyzeten túl egyéb eredményt okoz (például maradandó fogyatékosságot vagy halált), nem közúti veszélyeztetés bűncselekményért, hanem testi sértésért vagy szándékos emberölésért vonhatják felelősségre.

Közúti veszélyeztetés büntetése

Tekintettel arra, hogy a közlekedési ügyekben a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, ezért a jogalkotó is igen szigorú büntetést alkalmaz. A közlekedési ügyekre szakosodott ügyvédként tapasztalom, hogy nem ritka a letöltendő szabadság vesztés sem, emellett a közúti veszélyeztetést elkövetővel szemben a bíróság járművezetéstől eltíltást is alkalmaz büntetésként. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Ki a közúti veszélyeztetés elkövetője (alanya)? Ki a sértettje (passzív alanya)?: A bűncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. A törvény szerint a gyalogosok és az utasok nem sorolhatók e körbe.

A bűncselekmény passzív alanya az elkövetőn kívül álló személy vagy személyek lehetnek. A szabályozás eredményeképpen („más vagy mások”) akkor is egyrendbeli bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető szabályszegése következtében nem egy, hanem több személy élete vagy testi épsége kerül veszélybe.

A bűncselekmény súlyosabban büntetendő esetei, és a maradandó fogyatékosságot okozó közúti veszélyeztetés: A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha súlyos testi sértést, még súlyosabban, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, ennél is súlyosabban, ha halált, legsúlyosabban pedig, ha kettőnél több ember halálát, illetve halálos tömegszerencsétlenséget okoz. A maradandó fogyatékosság valamely készségnek vagy képességnek a végleges elvesztését jelenti. Nem feltétel, hogy ez a külső szemlélő számára felismerhető legyen. Ilyen a hallás, látás, járás képességének vagy a nemző, fogamzási képességnek az elvesztése. A maradandó fogyatékosság leggyakoribb előfordulási formája valamely végtag vagy ehhez tartozó végtagrész elvesztése.

Halálos tömegszerencsétlenség – minősítő körülmények: A súlyos egészségromlás a maradandó fogyatékossághoz képest kiegészítő jelleggel bír. A tömegszerencsétlenség megállapításának feltétele a bírói gyakorlat alapján, hogy – az elkövetőn kívül – a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen. Halálos tömegszerencsétlenség esetén pedig legalább egy ember halála és további kilenc sérülése következik be.

Elhatárolás – felelősségre vonás: Ha a közúti közlekedés szabályainak megszegése mellett elkülönülten egyéb jogsértés is bekövetkezik, az elkövető halmazatban mindkét bűncselekményért felelősségre vonható. Ha a vezető az őt igazoltatni szándékozó rendőr felé kormányozza autóját úgy, hogy az ütközést a rendőr ellépésével tudja elhárítani, a közúti veszélyeztetés mellett a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye is megvalósul.

KÉRJEN IDŐPONTOT!

+36 (20) 806 16 06

Ha büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt vegye fel a kapcsolatot Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéddel!

Ezt a honlapot a Dr. Janklovics Ádám Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarában bejegyzett iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

© Az oldal tartalmát szerzői jog védi, annak másolása és felhasználása csak a "Janklovics & Partners" hozzájárulásával lehetséges.
Copyright 2016-2021. Janklovics & Partners Minden jog fenntartva!

Dr. Janklovics ÁdámEz a weboldal Dr. Janklovics Ádám oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásom nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása, változatlan vagy nagymértékben hasonló tartalmú átvétele, ami magába foglalja mind a szöveg, mind a képi megjelenést, weboldal elrendezést, grafikát, és a pdf kiterjesztésű oldalakat is. Másolt oldalnak minősül legalább egy bekezdés változatlan átvétele, vagy az általam írt- szerkesztett szöveg, cikk nagymértékű hasonlósága. Jelen szabály megsértése esetén 300.000 Ft kötbért számlázok a másolt oldal tulajdonosának, üzemeltetőjének (anyagom átvevőjének), vagyis a jogtalan felhasználónak. A bizonyításhoz internetes tartalomtanúsítást használok, amit minden esetben közjegyző hitelesít, így az közokiratnak minősül. A közjegyzői díjat a jogtalan felhasználóra hárítom.